Szia Unokatesócska

Isten hozott, kicsi Unokatestvérkém! 

Én Morzsi-Áron vagyok, az apukád bátyjának a fia, a majdani bandavezéred. 

Szóval egy évben sikerült rácsodálkoznunk a földre! Akkor hát boldog első karácsonyt nekünk a földön!

Nagyon örülök neked, és kívánom, hogy mielőbb kiheverd a sietős érkezést. Remélem, hamar gyarapodik a súlyod, és vagy a családot engedik hozzátok látogatásra a brassói kórházba, vagy téged és az anyukádat haza. Ne ijedj meg majd a sok arctól, inkább örülj. Én nagyon örültem volna, de annak idején a kórházban egyetlenegy látogatóm sem volt (már aput leszámítva - neki megengedték, hogy fogadjon, mikor születtem), és még mindig nem láttam senkit a rokonságból.

Úgyhogy értékeld, kis barátocskám, hogy nagy család vesz körül, és a mamád is biztosan kap segítséget. Kívánom neki is, hogy mielőbb talpra álljon, és boldogan belenőjön az új szerepébe (ami most még nem egyértelmű). Biztosan fogja majd élvezni, az én mamóm nagyon ki volt készülve az elején, és nagyon egyedül volt, de ma már rettenetesen örül, hogy ugrálhat a kedvemért, és ma már ő a legjobb barátom, apu meg a legjobb játszótársam és babysitterem. 

A mamóm üzeni, hogy nagy ölelést küld az anyukádnak. Én is küldenék egy hátbaveregetést neked, de azt mondták, ne próbáljam meg, mert már négyszer akkora vagyok, mint te. Úgyhogy csak igyekezz, azzal a növögetéssel - mire ötévesek leszünk, már egy súlycsaládba kell tartoznunk, különben előtted mászom fel a kerítésre.

Na aludj jól!

Morzsi